Mostanság így reklámozza magát Nyíregyháza, csak nem nagyon értem, hogy mire fel. Igaz, hogy a sétálóutcába már be lehet hajtani biciklivel (az utóbbi évek egyik legnagyobb horderejű intézkedése), de úgy igazából nem nagyon igyekeznek a kerékpárosok kedvében járni. Infrastruktúra nem sok van, de annak a nagy része is rossz állapotú. A fő kerékpárút a főiskolák és sóstó között például annyira, hogy mindig mikor arra megyek, azt kívánom, hogy kedves polgármesternénk növesszen herét, és valami virsligumival ellátott eszközön közlekedgessen rajta egy darabig.
De igazából még ez is kevés volna egy poszthoz, hisz ha az ember nem autóval közlekedik, akkor folyton szembesül az ilyenekkel, sőt, ignoráns lesz irányukba. Aminek sikerült brutálisan ledöbbentenie, az a sóstói erdőben található nagy mennyiségű sorompó. Kedvenc erdőnk ugye szintén biciklisbarát, meg persze túrázóbarát, sőt, mindenbarát, csak autó nem. És mivel nem parkoló, ezért az összes ki -és bejárat szépen sorompókkal el van zárva az autós külvilág elől. Sorompókkal, melyek csak úgy vannak. Semmi fény vagy hang, amivel esetleg szegény biciklis sötétben tájékozódni tud. Kicsit hasonlít a debreceni Főnix csarnok melletti betonkockákra.
Na nekem egy ilyenbe sikerült belerongyolnom a hét elején. Szerencsére nem lett különösebb bajom, de azért nem nagyon tudok lépcsőzni, meg a sípcsontom is elég sebes. Szóval gratulálok Nyíregyházának a biciklisbarát városnak.
