A mindennapok szara

Márpedig Magyarországon nincs antiszemitizmus. Sőt rasszizmus sincsen, mint ahogy életszínvonal sem. Imádom azt, hogy bármilyen szinten és fórumon előkerülnek ezek a bűnös szavak a jobbaldal rögtön befúrja magát kicsiny emós jellegű páncéljába és tagad. Legutóbb Nyíregyházán beszéltek olyanról, ami nincs, ugye. És nem az életszínvonalról van szó ebben az esetben. A beszélgetésről többet erre lehet olvasni, ami igazából érdekes és jellegzetes azt pedig kiragadnám:

'Hajzer László szerint Vojnik Mária és Tukacs István "szánalmas kísérletet tesz arra, hogy a nem létező antiszemitizmus rémével próbálják elterelni a figyelmet a kormány és saját maguk kritikán aluli és a választóik akaratával ellentétes ténykedésről" '

Szerintem a pártállás elég egyértelmű, úgyhogy nem is nagyon foglalkozom vele. Bár abból a szempontból igaza van az úrnak, hogy ebben a csodálatos városban nem megy semmi úgy, ahogy kéne, de ha jól tudom akkor kicsiny térségünk (bermudaháromszögünk) másik, lényegesen sárgább városában sem tökéletes. Ami viszont érdekes, az a nem létező antiszemitizmus, egy olyan korszakban és országban, ami még nem fejezte be a második világháborút, és jellemzőek rá az etnikai és egyéb jellegű villongások. Érdemes csak elnézni bármelyik kocsmába, esetleg a főiskolára, elég rendesen lehet találni olyan embereket, akik erősen benne vannak ebben a nem létező antiszemitizmusban. Csak hát az nem jó, ha ilyen jellegű dolgok létezéséről beszélünk, mert akkor hirtelen kitör mindenkit a frász. Esetleg tennünk kell ellene, vagy netán -és ez az igazán félelmetes- el kell határolódni bizonyos szavazóinktól. Akkor meg elkezdődik majd a pánik, és megint csak másfélévente nyerünk választást, mikor éppen népszavazás van, vagy polgármesterválasztás, vagy egyéb olyan dolog, melyekre elmennek az emberek szavazni, de a normális kormányválasztás után történik. Mondjuk a fidesztől igazából többet nem lehet elvárni mint köpönyegforgatást, mint ahogy az mszp-től sem lehet többet elvárni, mint hagyományos neoliberális doktrínát. Csak vicces, ahogy ezt az egészet tálalják, mint a falu című filmben, ahol jönnek azok, akikről nem beszélünk.