A kommentelő egy igen érdekes állatfaj, legfőbb jellemzője a folyamatos internetenlét, hisz ez a közeg neki természetes élőhelye. Egyetlen aktivitás a véleményalkotás, mindenről, mindig. Ezt napi huszonnégy órában csinálja, egy héten átlag hét vagy nyolc napot. Képes olyan dolgokról is véleményt alkotni, melyekhez neki semmi köze nincsen, de ha már ott lebzsel, akkor miért is ne. Ilyenkor irreleváns dolgokkal szemeteli tele mások írását, zsidózik, vagy éppen magyartanár módjára viselkedik. Ez nagyjából abban nyilvánul meg, hogy beleköt a helyesírásba vagy a külalakba. Négy fajtáját különböztethetjük meg: van a pozitív véleménnyel bíró, a negatív, illetve a két másik csoport, mely szinte egyforma, a reklámos, illetve a helyesírásbabelekötő.

A pozitív véleményező elmondja, hogy örül, hogy vannak olyan írások, melyek tükrözik véleményét. Egészen addig, míg nem személyeskednek vele, addig ő sem szokott. Távol áll tőle a különféle etnikai hovatartozással rendelkezők pusztán azok hovatartozása szerinti bírálata. Ellenben ha megjelennek a negatívok, akkor elkezdődik a harc, mivel a két altípus nem bírja egymást. Utálja a reklámozókat és a ignorálja a helyesírásbakötőket. Nagyrészt liberális zsidók, akik dohányoznak, akadnak szép számmal homoszexuálisak is köztük. Szóval megvetendő büdös népség. De az általános iskolában is utálták azokat, akik okosabbak voltak.

A negatív véleményező szerint a posztokat zsidók írják, vagy legalábbis bolsevikliberálisak. Lojálisak hazájukhoz, istenükhöz és a nemdohányosokhoz. Elítélnek mindent, ami nem tükrözi a véleményüket. Ez a fajta olyan hihetetlenül fejlett, hogy már önálló többistenhitet hozott létre. isteneik között megtalálható a politikusok színe-java, s egy pár szervezet is. Itt nem érvényesül a kereszténység egyik legalapibb tanítása, mely szerint istenek nevét szájra venni tilos, mivel elég sokszor használják őket, nem biztos, hogy pozitív értelemben. Jellemző a fajtára az elfojtott vágyakozás minden olyanra, amitől megfosztják magukat. Szeretnének zsidó, liberálisok, és egyéb általuk felemlegetett fajta lenni, de nem engedték meg nekik otthon anno, és ezért dühüket folyamatosan próbálják kiélni azokon, kiknek viszont igen. Lényegesen többet vannak interneten, mint a pozitívok, hiszen több olyan jellegű munka van, amibe beleköthetnek, mint amibe nem. Átlagos ébrenléti idejük napi 26 óra. Táplálékuk a poszt és egyéb kommentelők. Tisztes polgárok, országuk és vallásuk mindennél előrébb helyezik.

A reklámozó az egyik legundorítóbb fajta, különféle gyakran látogatott posztokhoz ragad, próbálja kullancsként elszívni az azokat néző embereket. Csak ez a legkisebb mértékben sem sikerül neki, mivel tevékenységet a legkevésbé sem tartják jónak. Nagyrészt érdektelen információkból álló spórahalmot lövell az üzenetfolyamba és kivár. Aztán bannolják, vagy felfedik kilétét, ebben az esetben néha kibányásszák a napvilágra, ahol megsemmisül.

A nyelvtanár az integrált blogrendszerek réme. Naponta posztok millióit nyálazza át, csak megérteni nem képes őket. Ezért titkos fegyveréhez nyúl gyakran és helyesírástól elkezdve a mondattanon át a szintaktikáig mindent elemez. Utána a világ elé tárja ezeket a szörnyű hibákat. Valószínűleg kiskorában szíjjal verték ha hibát vétett, most meg munkanélküli, szóval ideje és elhatározottsága is van. Rosszabb, mint mikor a hülyeség elszántsággal párosul, jaj az embernek, ha egy pár ilyen beszabadul a birtokára.

Röviden összefoglalva ezek a típusok ólálkodnak a kibertérben, hozzájuk tartozni lehet, sőt mindenképpen szokott is az ember, az ellenfelet megérteni viszont nem. Pozitívból csak a legritkábban lesz negatív, mivel a pozitívnak van még az életében mit csinálnia, ezért nem olvassa el azt, amit úgyis tud, hogy nem tetszik neki. Reklámozó mindenkiből lehet, ha ügyesen csinálja még szánalmasnak sem fog tűnni. A nyelvész is néha kijön az emberből, azon faj tapintatlanabb egyedeitől viszont érdemes minél messzebb kerülni.